Brassóban minden évben megrendezik a karácsonyi és újévi szokások, hagyományok
Országos fesztiválját, amelyen az ország legnevesebb népi együttesei és a román népdalénekesek színe-java is fellép. Hozzájuk csatlakoznak a magyar, német (szász) és roma népi együttesek is, amelyek kiteljesítik a téli ünnepkörhöz kötődő előadásokat. A fesztivál célja, hogy ismét élővé varázsolja a hajdani karácsonyi és újévi szokásokat, hagyományokat, amelyek ma már a fellépő együttesek repertoárjához tartoznak.
A szokások megismerése
A Brassó Megyei Hagyományos Népi Kultúra Megőrzéséért és Megismertetéséért Központ igazgatója, Adrian Văluşescu kijelentette: ?A fesztivál a népi kultúta jeles eseménye kíván lenni, amely az autentikusságot és a tradiciót elegyíti, elősegíti a generációk közti párbeszédet, a nagyérdemű közönség elé viszi azokat a kulturális kincsket, amelyek meghatározzák a tradicionális közösségeket, hogy a mai kultúrafogyasztók tudatosítsák magukban ennek az örökségnek a valós értékeit. A rendezvény alklamat nyújt a karácsonyi és újévi szokások megismerésére: láthatjuk a Steauát, a Turcát, az Iroziit, a Caprát és a Pluguşort. Ezeket az ősi szokásokat felelevenítjük, színpadra visszük, az érdeklődőknek bemutatjuk.?
A Turca
A Kőhalom?Fogaras régió számos településén, Felső- és Alsókomanán, Felső- és Alsóvelencén, Kucsuláton és Szombatfalván él a Turca szokása. A legénycsapatok, amelyek ez esetben öt tagból állnak, választanak egy vatáfot, két turcást ? akik a Turcát járják ? és két pincemestert (adminisztrátort.) A két turcás közül az egyik legény kecskének öltözik, öltöztét pántlikákból szőtték és fürgékkel diszített bőrszíjakból áll. Karácsony estéjén a legények a lautárok (zenészek) társaságában elindulnak a Turcával, és minden háznál kolindálnak. A gazdák kalácsot, húst vagy pénzt adnak nekik. Az a hit él a falusikaban, hogy a kolindálók és azok a gazdák is, akik ajándékot adtak nekik, jólétben, egészségben élnek a következő esztendőben.
A maszkok szimbólikája
A hétfalusi csángók táncos szokása a borica, amelyet a múlt század hetvenes éveitől már csak karácsony másnapján járnak. A négy álarcos ?kuka? kelléke a derékre erősített kolomp, az oldalukra övezett fakard és a kézben tartott korbács. A vatáf vezetésével mentek házról házra, s a vatáf parancsszavaira járták az udvaron négyrészes kötött körtáncukat. A néma álarcos kukák pantomimikus játékához tartozott a birkózás, az egyik halottnak tette magát, a többiek feldarabolták, elsiratták, majd korbácsaikkal életre fújták. A téli napforduló ünnepköréhez tartozó borica, a termékenységvarázslás és az avató rítus elemeit őrző szokás.
