A Fundatai Polgármesteri Hivatal, a Brassó Megyei Tanács, a Hagyományokat Megőrző és Népszerűsítő Megyei Kulturális Központ, a Pro Şirnea Alapítvány és a Şirneai Általános Iskola július 23-24-én szervezték meg a Szentivánéjt a helyi múzeumban. Ezzel egyidőben Brassó megye számos településén tartották meg az egyik legkedveltebb román népi ünnepet. Ezen a napon a népszokások, a hagyományok és a jó tündérek emlékeztetnek minket arra, hogy a virágoknak gyógyító erejük van.
Gyógyító virágok
Ioan Pumnea etnobotanikus a következőket nyilatkozta: "Szentivánéj vagy Drăgaica Keresztelő Szent János születésnapjához kötődik és a román hagyományban a sárga és fehér virágú galajhoz (floarea de Sânziene) fűződik, melynek virágzata kereszt alakú, és a nyári napéjegyenlőség idején virágzik. Ezen a napon ér véget a márciusban kezdődött csillagászati tavasz és elkezdődik a nyár, amikor kivirulnak a virágok, a természet és a növényi kultúrák. Ez az év leghosszabb napja, amikor teljében a virágzás és újra eljön a szántás ideje. Szent Iván napján megérett a kalász, elsősorban a búza, az árpa és a zab. Ezen a napon a legmagyobb a virágok gyógyító ereje, a legerőteljesebben érződik illatuk is. Szent Iván napja után ez a gyógyító erő egyre lankad, elveszítik illatukat, lassan elkezdenek száradni, úgy ahogyan a gabona szára is megsárgult."
Szent Iván napján hallgat a kakukk
Szent Iván befolyásolja a madarakat, az eget és a természetet. Például a kakukk március 25-én kezd el énekelni és Szent Iván napján elhallgat. A legenda szerint ezen a napon a kakukk bekapott egy árpaszemet, amely a torkán akadt, s így nem tud már énekelni.
Egy másik természeti jelenség kötődik Szentivánéjhez : először jelenik meg az égen a Fiastyúk. Szintén Szentivánéjen jelennek meg a világító szentjánosbogarak.
Radu Frunteş professzor elmondta: "Azt mondják, hogy Szentivánéjen a virágok összeölelkeznek a csillagokkal. Ez egy kozmikus szerelem, amelynek maximális éteri ereje van, és ez a virágok gyógyító erejében is megnyilvánul. Amikor gyerekek voltunk Szentivánéjen mi is virágcsokrokat szedtünk, párnánk alá tettük, és rajta aludtunk. Másnap édesanyánk a csokrot egy szentkép mellé helyezte, s egy év múlva, amikor betegek lettünk, ezeknek a virágoknak a vizében fürdetett meg. "
Szokások és hagyományok
Ezen a napon szedik a galajvirágot, amelyből koronát fonnak, a lányok pedig ezeket a koronákat a házak tetejére hajítják. Minél közelebb áll meg a virágkorona a szarvazat csúcsához, annál hamarabb fog férjhez menni az a lány, aki elhajította azt. Ugyanezen az estén a lányok a galajkoronákat felakasztják a házak tornácára vagy mezei virágcsokrot hoznak a házba, hogy ne kerülje el őket a szerencse, a bőség, a gondok pedig messze elkerüljék portájukat. A csecsemőket is megfürdetik az illatos virágokból készült fürdővízben, mert úgy tartják, ez megvédi őket a betegségektől és a rontástól. A lányok néha fűzéreket készítenek a virágokból, amelyeket a derekukra kötnek, állítólag ettől elmúlik a derékfájás. Régebben ezen az éjszakán a lányok meztelenül megfürödtek a rét harmatában, hogy egészségesek legyenek.
