Felsőszombatfalva, az édenkert része
|
|
Felsőszombatfalva fogarasföldi település Brassó megyében, a Fogarasi-medencében, a Fogarasi-havasok lábainál. Felsőszombatfalva község székhelye. Felsőszombatfalvát az írások először 1437. január 20-án említik. Az ide érkező turisták a Brâncoveanu kolostort, a szombati turisztikai övezet hegyi ösvényeit látogatják meg, kikapcsolódni jönnek a természetbe, és hogy megkóstolják a helyi ínyencségeket.
A kolostor – szellemi mágnes
Szombatfalva polgármestere, Vasile Andreaș kijelentette: „A felsőszombatfalvi Brâncoveanu kolostor valóságos szellemi mágnes. Eredetileg az 1657-ben épült templom fából volt, de 1696–1707 között Constantin Brâncoveanu fejedelem támogatásával kőtemplom épült. A belső falfestményeket 1766-ban Ionașcu és Pană készítették. Itt szolgált Erdély szentje, Arsenie Boca, akinek a celláját a zarándokok gyakran felkeresik. Akárcsak az atya forrását, amelynek gyógyító hatást tulajdonítanak.”
Turisztikai látványosságok
- A felsőszombatfalvi Constantin Brâncoveanu kolostor múzeumával, könyvtárával és akadémiájával;
- A Brâncoveanu-kastély;
- A keleti ortodox templom, melyet a Nagyboldogasszonynak szenteltek;
- A nyugati ortodox templom, amelyet Szent Theodor Tironnak ajánlottak;
- Panziók, szállodák, hétvégi házak, vendéglők, pisztrángtenyészde és SPA-k;
- Fogarasi-havasok, Szombat-völgye, Moldoveanu-csúcs, Nagyablak, Kisablak, hegyi utak;
- Szombat-völgyi menedékház kb. 1400 m magasan.
Csodálatos látvány
A Szombat-völgye és a Fogarasi-havasok jellegzetesen hegyi táj. A csúcsokon keletre nyílnak a rododendronok, sziklaképződmények alkotják a Nagy- és Kisablakot, ez az a hely, ahol késő nyárig megmarad a hó.
A Capra-kő a Fogarasi-havasokban – Sziklák, melyeken nő a havasi gyopár és élnek a zergék.
Ileana Gafton DRAGOȘ
