Bodzaföld, vagyis a Bodzafordulói-medence a Kárpátkanyar ősrégi menedékhelye. Ennek a földrajzi tájegységnek a része a Brassó megyei Bodzavám is. A környéket a 15. századi, pontosabban az 1449-ben kelt iratok is említik. Ismert, hogy itt járt a nagy nemzetegyesítő Mihai Viteazul is. Hogy megjelöljék ezt az eseményt, a helyi általános iskola előtt felállították a Nemzetegyesítő Vajda mellszobrát és Az Első Egyesüléstől 1600 a Nagy Egyesülésig 1918 címmel tudományos tanácskozást szerveztek.
A mellszobor leleplezése
Mihai Viteazul mellszobrának leleplezése rendkívüli esemény volt a bodzavámiaknak, ezt a napot a románok nagy napjának tartották. A mellszobrot a központi parkban helyezték el azzal a gondolattal, hogy az idők végezetéig állni fog, és emlékeztetni fogja az eljövő nemzedékeket a nagy nemzetegyesítő vajda 400 évvel ezelőtti hőstetteire. A mellszobrot a Bodzavámi Általános Iskola történelemtanára, Haas Mircea készítette. Az iskola diákjai művészi pillanattal állítottak emléket eleinknek és kifejezték ezzel hazaszeretetüket.
Történelemóra
Bodzavám polgármestere, Tiberiu Nicolae Chirilaș kijelentette: „Mihai Viteazul mellszobrának megalkotásával és felavatásával valóságos történelmi leckét élünk át. Mert emlékeztet minket arra, hogy a nagy vajda erre járt, hogy zászlaja alá vonja a teljes románságot. Ma átélhetjük ezt a felemelő pillanatot jeles történészek, diákok és más fontos meghívottak társaságában. Köszönöm a mellszobor megalkotójának, hogy munkája kifejezi Mihai Viteazul szerepét a románok történelmében, miként azt is, hogy mit jelent nekünk, románoknak a Centenárium.
400 év után
A rendezvény szervezői hidat építettek Havaselve fejedelme, Mihai Viteazul (1593–1600) és az 1918-as Nagy Egyesülés Centenáriumi éve közt. Mihai Viteazul volt, aki egy időben annak a három történelmi provinciának a vezetője lett (Havaselve, Erédly, Moldva), amely ma Romániát alkotja.
Ileana Gafton DRAGOȘ
