Virágvasárnap és húsvét Erdélyben
|
|
A legnagyobb román keresztény ünnep ? amelyet Erdély más együtt élő népcsoportjai is megtartanak ? az Úr feltámadása, azaz a húsvét, amelyet a virágvasárnap előz meg, illetve a pünkösd követ. Ebben az évben az ortodox és katolikus világ egy időben ünnepli a húsvétot, egyszerre érkezik meg mindannyiunknak a fény a Megváltó sírjától, a Szentföldről. A keresztények piros tojást festenek, őrzik a hagyományokat, például húsvéti bárányt fogyasztanak és valahányan böjttel és hittel készülnek arra, hogy megüljék Urunk feltámadásának ünnepét.
Virágvasárnap
A virágvasárnap a megújuló természet jelképe, a keresztény tavasz ünnepe. Faluhelyen még ma is szokás, hogy a fiatal lányok bazsalikomot tesznek virágvasárnap előtti éjjelen a párnájuk alá, hogy olyan szépek legyenek, mint a virágok és szeressék őket a legények. Él az a szokás is, hogy az emberek figyelik virágvasárnap időjárását, ugyanis a néphiedelem úgy tartja, a megfigyelések igazolták, hogy amilyen az idő virágvasárnap, olyan lesz húsvétkor is. A templomban a pap szentelt fűzfaágakat osztogat, amelyet a hívek haza visznek, mert elűzi a háztól a rosszat és a veszélyeket. A fűzfaágat egész évben a szentkép mellett őrzik.
Piros tojás
Elég megfigyelni a húsvéti rituálét, hogy rájöjjünk milyen nagy mértékben szolidáris a természet, a kereszt misztériumával, a megfeszítéssel, a halállal és a feltámadással. A teljes természet újjászületik Jézus feltámadásával. A húsvéti tojást, mely az Ősistenséggel azonosítható, megfestik, megírják nagyhéten. Hogy a tojás betölthesse a szent személy rituális jelképét, a nagyböjt közepén, hamvazószerdán válogatják ki, nagycsütörtökön festik meg, hogy megöljék erőszakos fejütéssel és húsvét napján rituálisan elfogyasszák. A régiek úgy tartották, hogy ezáltal a rituális forgatókönyv által az idő és a körülöttünk lévő tér egyszerre hal el és születik újjá az istenséggel.
A húsvéti bárány
A húsvéti bárány a tisztaság és az önfeláldozás jelképe. A keresztények a húsvéti asztalnál bárányból készült ételeket fogyasztanak: bárányfej levest, sültet, spenótos bárányt, pörköltet, és természetesen drobot (belsőségekből készült húspogácsát).
A románok, magyarok és szászok, miután a templomból hazatérnek összeütik a piros tojásokat és elköltik a gazdagon megterített húsvéti asztalt. A magyarok és szászok húsvéthétfőn a nőkhöz-lányokhoz locsolni járnak. A szokást az erdélyi románok is átvették.
