Virágkoszorú ? Kronenfest
|
|
A virágkoszorú szokása nyári hagyomány, amelyet Péter és Pál napján (június 29-én) tartanak. A virágok, a növényzet ünnepe ez, amely megelőlegezi a bő termésben vetet hitet. A népszokásnak elsősorban Kőhalom környékén van hagyománya: Szészfehéregyházán, Szászbudán, Sövénységben, Garaton, Homoródon, Mirkvásáron, Székleyzsomboron, azaz azokon a településeken, ahol hajdan erős szász közösségek éltek. A npszokásnak az eredete a szász Kronenfest, a koszorú ünnepe, amelyet a szászok is ugyanazon a napon, június 29-én tartottak.
A koszorúkötés
Az előkészületek néhány nappal június 29. előtt kezdődnek, amikor a fiatalok a rétekre mennek, ahol virágokat szednek. A girlandokat valamelyik lány házában fonak meg. Két koszorút kötnek, egyet a gyerekeknek, egyet pedig a fiataloknak. A koszorúkat a templom udvarán található oszlopokra helyezik. A koszorú virágai közé elrejtenek egy darab túrót és egy üveg pálinkát is, amellyel később a résztvevőket megvendégelik. Az ünneplők körülveszik az oszlopokat, amelyekre felmászik egy-egy fiatal fiú, aki elmond egy papok által írt rigmust. A rigmus a nap egyházi fontosságára utal. A résztvevők a hősök emlékére indulókat énekelnek. Majd körtáncot, hórát járnak, végül elénekelik az Éljen sokáig című nótát.
Hősök koszorúja
A Brassó Megyei Hagyományok Központjának igazgatója, Adrian Văluşescu kijelentette:
"Szászbuda községben az eredeti hagyományhoz egy másik jelentés is hozzáadódott, nevezetesden az elénekelt nóták hazafias forrdalmi jellege. A virágkoszorút azoknak a hősöknek az emlékére ajánlják fel, akik elestek az Erdély védelmért folytatott harcokban. Szinten Péter és Pál napján Szentpéter községben falunapot tartanak, és megszervezik a Tavaszi hérics folklor fesztivált is. Feketehalom megyei jogú városban a Kronenfestet tartják, a nyári népszokást, a virágok és a bő termés ünnepét, melyet a szászoktól tanultak el, s amelyen számos helybéli és környékbeli meghívott is részt vesz."
Évszak fordulóján
Az ünnep a Brassó megyében évről évre megrendezett szokásokhoz tartozik és az idő múlását, az átmenetet, a tavaszból nyárra váltó természetet szimbolizálja. Az emberek számára a gazdag termés, a jólét, a boldogság reményét ígéri. Néhány településen népünnepély (majális) jelleget ölt. A cél az, hogy ezek a hagyományok fenmaradjanak, hogy minél többen megismerjék ezeket, s megvalósuljon általa a kölcsönös megbecsülés a román és a szász közösségekben. A rendezvény számos külföldi turistát, érdeklődőt vonz.
