Román?lengyel terv: kétlegelős pásztorkodás 2013
|
|
A Brassó megyei Földvár községhez tartozó Veresmart község a vándorlásos pásztorkodás központjává vált Európa térképén, miután két román, két ukrán és két lengyel elhatározta, hogy bejárják az erdélyi csobánok öt-hat évszázaddal ezelőtti hagyományos legeltetési útvonalát. A hat csobán 300 juhval, két szamárral és hat csobánkutyával indult útnak. Az utazás része annak a román?lengyel tervnek, amelynek a neve Transhumanţa 2013, a amelyet a lengyelországi Vándorlásos Pásztorkodás Alapítvány és a romániai Transhumanţa Alapítvány kezdeményezett.
Pásztori hagyományok
"Ezzel a tervvel szeretnénk feléleszteni a néhány száz évvel ezelőtti mokányok hagyományait és szokásait, be akarjuk bizonyítani egyúttal, hogy egy fontos része a kulturális örökségünknek az erdélyi csobánoktól származik, akik már XV. században a vándorlásos pásztorkodásuk során eljutottak Ukrajnába és Lengyelországba" ? jelentgette ki George Căţean, aki egyike a projekt kezdeményezőinek. A Transhumanţa 2013 be akarja bizonyítani, hogy a Kárpátok kultúrájának közös eredője a pásztorkodásban keresendő, amely befolyásolta a népzenét, néptáncot, a népviseletet, a hegyi emberek szokásait és hétköznapjait.
1 400 kilométeren
Mielőtt a nyáj elindult volna, nagy pásztorfesztivált tartottak. Felelevenítették a csobánok régi szokásait: a juhok összeeresztését, a nyáj fölött mondott imát. Az 1 400 kilométeres út érinti Romániát, Ukrajnát, Szlovákiát, Lengyelországot és Csehországot is. A nyáj Romániából indul útnak, majd átlép Ukrajnába, augusztus elején érkezik Szlovákiába, majd Lengyelországba, ahol a csobánok részt vesznek a zakopanei Hagyományos termékek európai vásárán, majd augusztus 24-én a koniakowi Pásztor vásáron. A vándorlás utolsó szakaszában Csehországot érintik, (augusztus 31. és szeptember 14. között). Az utazás nagy ünnepséggel fejeződik be, amellyel egyúttal azt is jelzik, hogy véget ért a nyári legeltetés időszaka.
