A Daróci Polgármesteri Hivatal, a Brassó megyei tanács és a Hagyományokat Megőrző és Népszerűsítő Megyei Kulturális Központ szervezésében tartották meg 2009. július 20.-án a Daróci Buzogány Ünnepet. Ezt a szokást megszakítás nélkül 50 éve ülik már meg Darócon, lényegesebb változtatás nélkül. A résztvevők népviselete azonban ennél is régebbi, a ruhák még háziszövőn készültek, amely ma már szinte csupán néprajzi múzeumokban látható, mint kiállítási tárgy. Ennek ellenére a daróci idős asszonyoknak még van osztovátájuk odahaza, ismerik is a házi szövés mesterségét, és azt tovább is adják a fiatalabb nemzedéknek.
A buzogány ünnepén a kisgyerekektől a legidősebbekig mindenki felölti a népviseletet és felvonulnak a falu utcáin.
A Buzogány jelképe
A hagyományos daróci ünnep, a Buzogány egy ciklus végét jelenti.
Ezt a szokást az aratás végén szervezik meg, amikor a fiatalok, akik a mezőn dolgoztak, zenés-táncos mulatsággal jelzik a mezőgazdasági munkálatok végét. A buzogányt egy helybéli készíti és három helyi elemet tartalmaz, köztük búzakalászokat is.
Az ünnepségen fiúk és lányok is részt vesznek, tizenkettes csoportokba tömörülnek. A tizenkét lány a tizenkét hónapot jelképezi, a négy kalászból készült csokor pedig a négy évszakot.
A sereg
Érdekes, hogy a fiatalok a templomban gyülekeznek, aztán a zenészek kíséretében elindulnak a faluban. Minden portáról kijönnek a népviseletbe öltözött idősebb daróci asszonyok, és csatlakoznak a fiatalokhoz. Amire kiérnek a faluból, a sereg egyre népesebb lesz. Hozzájuk csatlakoznak a turisták, a rokonok és azok, akik azért jöttek Darócra. hogy részesei legyenek ennek az ünnepnek.
Daróc polgármestere, Gheorghe Socaciu a következőket nyilatkozta:
A fiatalok a mezőről, a búzatáblából indulnak és egészen a Kultúrház udvaráig vonulnak. A Művelődési Otthon udvarán egész nap folklor előadásokra kerül sor, fellépnek a "Mugurii Drăguşului" népi együttes és a daróci asszonyok kórusa.
