Tururi virtuale

Ariadna
   Caută:
   

Nr: 150-153
Január-Április 2017

Fluturi și flori pe Muntele Tâmpa
Butterflies and flowers on Tampa Mountain
Die Schmetterlinge und Blumen der Zinne
Pillangók és virágok a Cenken
Biserica "Sf. Nicolae" din Șcheii Brașovului
‘Sf. Nicolae’ Church from Scheii Brasovului quarter
Die "Sf. Nicolae"-Kirche in der Kronstädter Oberen Vorstadt
A porondi Szent Miklós templom
Floriile și Paștile în Transilvania
Palm Sunday and Easter in Transylvania
Palmsonntag und Ostern in Siebenbürgen
Virágvasárnap és húsvét Erdélyben
Paști la Castelul Bran
Easter at the Bran Castle
Ostern in der Törzburg
Húsvét a törcsvári kastélyban
Pe urmele folclorului
On the folklore footsteps
Auf den Spuren der Volkskunst
A folklór nyomában
Portul dăișorean în miniatură
Costumes from Daisoara on a small scale
Die Dăişoara-Tracht in Miniatur
Longodári viselet miniatűrben
Junii Cristianului, ofertă culturală
Juni from Cristian, cultural offer
Junii Cristianului als Kulturangebot
A Junii Cristianului kulturális kínálata
Plugarul, în Țara Făgărașului
‘Plugarul’ (the Ploughman) in Tara Fagarasului region
Der Ackermann im Fogarascher Land
A szántóvető Fogarasföldön
Primăvara, la Feldioara
Spring in Feldioara
Frühjahr in Marienburg
Tavasz Földváron
Ghimbav: Inima cu trei trandafiri
Ghimbav: the three roses heart
Weidenbach: Das Herz mit den drei Rosen
Vidombák: Szív három rózsával
Hărmanul, legendă vie
Harman, a living legend
Honigberg, lebendige Sagen
Szászhermány, élő legendák
Sânpetru și împrejurimile
Sanpetru and its surroundings
Petersberg und seine Umgebung
Szentpéter és környéke


Virágvasárnap és húsvét Erdélyben



     

     

A legnagyobb román keresztény ünnep – amelyet Erdély más együtt élő népcsoportjai is megtartanak – az Úr feltámadása, azaz a húsvét, amelyet a virágvasárnap előz meg, illetve a pünkösd követ. Ebben az évben az ortodox és katolikus világ egy időben ünnepli a húsvétot, egyszerre érkezik meg mindannyiunknak a fény a Megváltó sírjától, a Szentföldről. A keresztények piros tojást festenek, őrzik a hagyományokat, például húsvéti bárányt fogyasztanak és valahányan böjttel és hittel készülnek arra, hogy megüljék Urunk feltámadásának ünnepét.

Virágvasárnap
A virágvasárnap a megújuló természet jelképe, a keresztény tavasz ünnepe. Faluhelyen még ma is szokás, hogy a fiatal lányok bazsalikomot tesznek virágvasárnap előtti éjjelen a párnájuk alá, hogy olyan szépek legyenek, mint a virágok és szeressék őket a legények. Él az a szokás is, hogy az emberek figyelik virágvasárnap időjárását, ugyanis a néphiedelem úgy tartja, a megfigyelések igazolták, hogy amilyen az idő virágvasárnap, olyan lesz húsvétkor is. A templomban a pap szentelt fűzfaágakat osztogat, amelyet a hívek haza visznek, mert elűzi a háztól a rosszat és a veszélyeket. A fűzfaágat egész évben a szentkép mellett őrzik.

Piros tojás
Elég megfigyelni a húsvéti rituálét, hogy rájöjjünk milyen nagy mértékben szolidáris a természet, a kereszt misztériumával, a megfeszítéssel, a halállal és a feltámadással. A teljes természet újjászületik Jézus feltámadásával. A húsvéti tojást, mely az Ősistenséggel azonosítható, megfestik, megírják nagyhéten. Hogy a tojás betölthesse a szent személy rituális jelképét, a nagyböjt közepén, hamvazószerdán válogatják ki, nagycsütörtökön festik meg, hogy megöljék erőszakos fejütéssel és húsvét napján rituálisan elfogyasszák. A régiek úgy tartották, hogy ezáltal a rituális forgatókönyv által az idő és a körülöttünk lévő tér egyszerre hal el és születik újjá az istenséggel.

A húsvéti bárány

A húsvéti bárány a tisztaság és az önfeláldozás jelképe. A keresztények a húsvéti asztalnál bárányból készült ételeket fogyasztanak: bárányfej levest, sültet, spenótos bárányt, pörköltet, és természetesen drobot (belsőségekből készült húspogácsát).
A románok, magyarok és szászok, miután a templomból hazatérnek összeütik a piros tojásokat és elköltik a gazdagon megterített húsvéti asztalt. A magyarok és szászok húsvéthétfőn a nőkhöz-lányokhoz locsolni járnak. A szokást az erdélyi románok is átvették.






PROMO




Copyright © Fundatia Umana
Created by S.C. Twin SoftWare S.R.L. Braşov