Tururi virtuale

Ariadna
   Caută:
   

Nr: 132-134
Július-Szeptember 2015

Brașov 2021 - Capitala Europeană a Culturii
Brasov 2021 - The European Capital of Culture
Kronstadt/Braşov 2021 ? Europäische Kulturhauptstadt
Brassó 2021 - Európa Kulturális Fővárosa
Păpușarii ARLECHINO și secretele lor
ARLECHINO puppeteers and their secrets
Die Arlechino-Puppen und ihre Geheimnisse
Mesék Karavánja
"Crai Nou"
"Crai Nou"
"Crai Nou"
Új király
Aleea cărții
The book lane
Die Buchallee
Könyvsétány
Garofița Pietrei Craiului
Garofița Pietrei Craiului Festival
Das Festival "Königstein-Nelke"
Királykői szekfű
Brand românesc: Ia
Romanian brand: the Ie (Romanian traditional shirt)
Die Ia-Bluse ? ein echt rumänisches Markenzeichen
Román brand: a hímzett ing
Festivalul Pescăresc "Delta din Carpați"
"Delta din Carpati" (the Carpathian Delta) fishing festival
Das Fischfestival "Das Delta der Karpaten"
A Kárpátok Deltája Halfesztivál
Sala Tronului, redeschisă după 50 de ani
The Throne Room, reopened after 50 years
Der Thronsaal ? nach 50 Jahre wieder offen
A tróntermet 50 év múltán
Feldioara, o istorie impresionantă
Feldioara, an impressive history
Marienburg ? beeindruckende Geschichte
Földvár- lenyűgöző történelem
Zilele Ghimbavului
The Days of Ghimbav
Die Weidenbacher Tage
Vidombáki napok
Hălchiul și comorile trecutului
Halchiu and the treasures of the past
Heldsdorf und seine Schätze der Vergangenheit
Höltövény és a múlt kincsei
Teliu: ateliere de sculptură, piele şi lut
Teliu: sculpture, leather and pottery workshops
Teliu: Werkstätte für Skulptur, Leder- und Tonbearbeitung
Keresztvár: művésztábor

A Brassói Kultúra Korábbi számok Szerkesztõ Kapcsolat

Höltövény és a múlt kincsei





     



A Brassó megyei Höltövény község barcasági település, mely egy olyan helyen épült fel, amelyről azt regélik, hogy a régmúlt időkben vizek borították. Egy legenda arról mesél, hogy ezt a helyet tündérek és óriások lakták. A helybéliek azt mesélik, hogy a közeli várakban rablók rejtőztek el, akik itt rejtették el kincseiket, s ez sokakat arra sarkallt, hogy keressék a kincseket, de ezeket a mai napig nem találták meg.

A szászok érkezése

A helybéliek azt is mesélik, hogy csupán a szászok érkezésekor a német hős, Held Hilivin kiszárította a nagy kiterjedésű tavat, és így jött létre a Barcasági-medence. A hős emlékére Höltövény beemelte címerébe az erős, buzogányos férfit. Szintén az ő emlékére viseli a település a Hiltvinsdorf, azaz Hiltvin faluja nevet.
Ma Höltövény egy népes és mutatós, korszerű község, ahol együtt élnek románok, magyarok és szászok, mindannyian büszkék az ősi történelmi legendákra, és hűen őrzik az évszázados szokásokat és hagyományokat.

Mai kincsek

A turista, aki ma Höltövényre érkezik, emblematikus templomokat talál, a múlt igazi tanúit. Meglátogathatja a höltövényi szász evangélikus erődtemplomot, amely a 13. században épült, s amely őrzi az 1530-ban készült reneszánsz elemekkel díszített díszes főbejáratát, valamint az Erdélyben található legnagyobb középkori oltárt is. A faluban található az ortodox templom és a román temető is. A templom külső falán cirill betűkkel felírva az áll, hogy a templomot Hagi Sandru és felesége építtette Szent Mihály és Gábor arkangyaloknak szentelte, II. Lipót császár uralkodásának idején, az Úrnak 1791. esztendejében. Restaurálták és falfestményekkel látták el a hívek költségén 1958-ban.

A falu ünnepe

A höltövényi napokat tartják a település legnagyobb ünnepének. Höltövény község polgármestere, Ioan Garbacea kijelentette: "Ez az ünnep jó alkalom arra, hogy Höltövény kulturális örökségét bemutassuk és promováljuk, kapocs a múlt és a jelen kincsei közt. Legfontosabb mozzanata a népviselet parádéja, a fúvószenekar fellépése, illetve egy különleges művészeti program bemutatása. A helyi Gesztenyevirág népi együttes örökíti tovább a kulturális örökséget, és ezt teszik a Höltövényi Általános Iskola diákjai is. Továbbá sportvetélkedőket is szervezünk, és felköszöntjük közösségünknek azon tagjait, akik az évek során kitűntek."






PROMO




Copyright © Fundatia Umana
Created by S.C. Twin SoftWare S.R.L. Braşov