Szászvolkány község ? elődeink mintaképe
|
|
A Brassó megyei Szászvolkány községben a hagyományok és szokások régiek, apáról fiúra öröklődnek át, és a helyi, országos és nemzetközi kulturális ünnepségeken még ma is ápolják őket. Ebben a cikkben bemutatjuk a helység rezesbandáját, amely 1853-as megalakulása óta töretlenül szórakoztatja a helybelieket a közösség különböző fontos rendezvényein, életeseményein. Egy másik helyi kulturális formáció az 1933-ban létrehozott kaluser néptáncegyüttes.
A szászvolkányi rezesbanda
A szászvolkányi rezesbanda idén ünnepli fennállásának162. évfordulóját. Az együttes a szászok hagyományát követi, és fellép úgy a románok, mint más Brassó megyei kisebbségek rendezvényein. A Németországba kitelepült szászok, akik egykor a rezesbanda tagjai voltak, nem felejtették el ezt a hagyományt, megtartották hangszerekeit és a szülőhelyükön működő rezesbanda mintájára ők is együttest alapítottak. Felvették a kapcsolatot a szászvulkányi rezesbandával és különböző kulturális csereprogramokat szerveznek. A Brassó megyáben megszervezett szászok világtalálkozója alkalmával a németországi fúvószenekar meghívást kapott, hogy együtt zenéljen a szászvulkányi rezesbandával, ami mindkét együttesnek felejthetetlen élményt nyújtott. A németországi rezesbanda megalapítója a Szászvulkányból elszármazott Frölisch Hans.
A kaluser néptáncegyüttes
A szászvulkányi kaluser néptáncegyüttest 1933-ban alapították, idén ünnepli tevékenységének 82. évfordulóját. Ez alatt az idő alatt mindvégig a község élő kulturális-művészeti jelensége volt, és a románok legősibb táncát népszerűsíti. Az együttes tagjai oklevelet és érmet kaptak a formáció 50, 70 és 80 éves évfordulójának ünnepségein. Ezeken az ünnepi alkalmakon generációk öltötték magukra a hazánkban egyedi kaluser népviseletet. A fiatalok elődeik példáján ma is éltetik ezt a néphagyományt. A kaluser néptáncegyüttes tagjai köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik az évtizedek során a kaluserközösség részét képezték.
Történelmi emlékek
Azoknak, akik ellátogatnak Szászvulkány községbe, lehetőségük nyílik arra, hogy megismerjék a helyi legendákat, és hogy megcsodálják a 13. századi római kori bazilika helyére épített 15. századi evangélikus vártemplomot, amely a nemzeti kulturális örökség része. A köztudatban élő legenda szerint amikor megtámadták az erődítményt, a védők hőség és füst következtékben elhunytak, és mindössze hat ember menekült meg, akik a támadók visszavonulása után önerőből építették újjá a települést.
