A lágy fény szobája Dracula kastélyában
|
|
A Törcsvári kastély látogatói, a hazai és a külföldi turisták rendkívüli, ünnepi keretek között örülhettek a húsvéti ünnepek fényének egy különlegesen erre az alkalomra berendezett szobában, amely hajdanán Mária román királyné tulajdona volt. Ebben a teremben rendezték be A lágy fény szobája című kiállítást, amelyet a húsvéti ünnepkör bemutatása érdekében valósítottak meg. Egy régi fogarasföldi parasztház belsejét rekonstruálták, és kiagatták a brassói Vlad Dumitrescu fotoművész a falu világát, a falu lakói bemutató fényképeit. A turisták ugyanakkor részt vehettek egy interaktív tojásíró műhelyfoglalkozáson is.
Húsvét a román falvakban
A törcsvári kastély menedzsere Alexandru Prişcu elmondta: "Idén változtattunk a tematikán és úgy érzem, sikerült visszaadnunk a látogatóink számára, hogyan nézett ki hajdan egy régi parasztház, s bemutattuk a húsvéti készülődést a takarítástól a tojásírásig.
Több volt a romániai látogató, mint külföldi, lám, sikerült felkeltenünk honfitársaink érdeklődését! Általában a külföldiek jobban rezonáltak e témára. A lágy fény szobája című kiállítás célja az volt, hogy felkeltse az érdeklődést a régi szokások iránt, s hogy megünnepeljük az Úr feltámadását. A fényképekkel sikerült illusztrálnunk a román falu szerepét és bemutatnunk úgy, ahogyan az 100-200 évvel ezelőtt kinézett."
Megbecsült hagyomány
Az autentikus népi viseletet Doina Ghircoiaş népi mester mutatta be, aki a Brassó megyei Bucium faluból érkezett szövőszéken szőtt, fogarasföldi paraszti viseletben érkezett. A kiállításra elhozta azokat az őseitől örökölt tárgyakat, amelyeket szívesen mutatott be a turistáknak. Nem hiányoztak a szőttesek, a varrottasok, s azok a tárgyak, amelyek mindennapi használatúak voltak a hajdani parasztgazdaságokban. Doinának sikerült ugyanakkor bemutatnia egy részletet a húsvéti hagyományokból. Ezeket a hagyományokat ma már fia viszi tovább, aki szövőszéken dolgozik, illetve lánya, aki varrotasokat készít.
Fókuszban a szimbólum
Ioan Prahoveanu tudományos kutató és Adrian Văluşescu, a Brassó Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatója beszélt a húsvéti szokások szimbolisztikájáról, a húsvéti tojásról, mint a megváltó vérének jelképéről és kihangsúlyozták e szimbólumrendszer barcasági és fogarasföldi sajátosságait.
Törcsvár vidékén a hangsúly a legeltetési év kezdetére esik, ezért a szimbolisztikában jelen van a pásztorbot, a berbécs szarva, a húsvéti kalács, illetve szerepet kapnak a Bánatos Madonnát, a Keresztre feszítést és Szent Györgyöt ábrázoló üvegikonok.
