A Brassói Néprajzi Múzeumban megnyílt a Brassó derestyéje, a Dumitru Voina bemutatta hagyományok című kiállítás. A tárlat azt a célt tűzte maga elé, hogy rekonstruálja a régi Derestye negyed sajátosságait. Erre elsősorban Dumitru Voina mérnök emlékeire alapozott. Dumitru Voina volt az, aki arra áldozta idejét és energiáját, hogy megépítse a posztók finomításához használt kallómalom makettjét. (A kallómalom neve darste, innen ered a Derestye román neve.) A szerző egy régi gyapjúfeldolgozó család sarja, aki mindenképpen szerette volna rivaldafénybe helyezni a brassói lakónegyed ősrégi foglalatosságát.
A kallómalom csodálója
Gyermekkorában Dumitru Voinát lenyűgözte a kallómalom felépítése, s ennek az ősrégi szerkezetnek a működése. A házuk közelében lakott egy szomszédjuk, akinek a tulajdonában volt egy kallómalon, amelyhez a kisfiú édesapja gyakran fuvarozott fát vagy kavicsot. Voinát lenyűgözte a szerkezet, sokáig bámulta, amíg meg nem értette, hogyan működik. Mérnökként újraépítette a kallómalom miniatürizált változatát, pontos mását annak a szerkezetnek, amelyet ő gyerekkorában a Tömös völgyében működés közben látott. A szerző írt egy monográfiát is, amelynek lapjain megemlíti dr. Ioan Meşotă házát, a Hősök Emlékművét és a derestyei templomot.
"Kallózás"
A XVI. század elején építettek egy csatornát a Tömös folyó mentén, amelynek neve a Kalló völgye volt (Valea Dârstei), ennek célja Brassó vízzel való ellátása volt. A csatorna mentén telepedtek meg a kallómalmosok, akiknek fő foglalatosságuk a gyapjúszövet anyagok nedves állapotban való mechanikai tömörítése volt. Róluk nevezték el a Brassó széli települést.
Az öregek emlékeznek Derestye alapítására, arra amikor a fogarasföldi Vádról idehozták Bârsan-Brânzaru ványolóst, akinek a szász Schobel kallómalmánál kellett dolgoznia. Monográfiájában Dumitru Voina 13 műszaki alkatrészt ír le, amelyek segítségével megtörtént a gyapjú anyagok szövetté való tömörítése. A derestyei ványolók munkája teremtette meg a kapcsolatot a négyfalusi mokányok gyapjúja és a brassói vásárok közt, ott adták el ugyanis a vastag szöveteket.
Derestyei hagyományok
A Népművészeti Múzeum igazgatója, Ligia Fulga elmondta: "Voina úr segítségével megtudtuk, hogy 100 évvel ezelőtt a derestyeiek népviselete nagyban hasonlított a négyfalusi viselethez, enyhe porondi beütésekkel. Keveset tudunk a derestyei szokásokról, hagyományokról, amiatt a városi befolyás miatt, amely megváltoztatta a közösségi életet. Amit tudunk: húsvét másodnapján létezett a majális, mennybemenetelkor pedig tüskebokor ágat tettek a kapuk elé, és megünnepelték a Hősök napját is.
